Milyen problémát is okozhat, ha elhanyagoljuk a küllőket, pontosabban azok megfelelően feszesre állítását? A következőkben megkísérlem megvilágítani, valójában mennyire is fontos alkatrész a küllő (ha egyáltalán fontos), illetve mennyire komoly a probléma, amit okozhat.
Mit is csinál a küllő
Ideális esetben semmit. Legalábbis látszólag semmit. Habár itt akár be is fejezhetném az egyébként végtelenbe vagy tovább nyúló értekezésemet, azért folytatom
Habár a gumi-úttest kapcsolatban a gumi és az úttest a főszereplő, a küllő is hatással van rá. A kerékagy és a felni közötti kapcsolatot határozza meg; az egész kerékpár és annak vezetője, valamint a felni és azon keresztül a gumi és az út közötti kapcsolatot befolyásolja. Itt szólhatnak közbe a (Besenyő) K.I.C.T. (István), azaz a (Besenyő) Kákán Is Csomót Találó (István), hogy a küllő egyik vége a küllőanyához kapcsolódik, nem a felnihez. Sőt, lehet, hogy csak a felnin levő lyukas szegecseléshez csatlakozik a küllőanya... Tegyük félre a felesleges okoskodást, és tekintsük a küllőt és a küllőanyát vizsgálódásunk tárgyának. Ráadásul tovább általánosítok; vegyük azt a földhözragadt ám igen elterjedt esetet, hogy a küllő feje, azaz nem menetes vége kapcsolódik a kerékagyhoz, míg a menetes vége a küllőanyán keresztül a felnihez. Néhány igen ritka kivételtől eltekintve a küllő feszessége a küllőanya segítségével állítható be.
De mi is az a küllő feszesség? Az egyszerű válasz az, hogy a küllőt megpendítve magas hangot hallunk, vagy inkább repedt fazék zörgést. Ez nem túl tudományos, ugye? Ennél jóval bonyolultabb de pontosabb meghatározás is van, ennek megfogalmazására teszek most egy kétségbeesett, ámde hiábavaló kísérletet. Az elnevezések természetesen nem szerepelnek semmilyen tudományos szaknyelv szótárában, de legalább érthetőek - remélem. Nos, a küllő-küllőanya egység két kapcsolódási pontja közötti erő által a küllőre gyakorolt húzó erőt nevezzük így. Ezt az erőt a küllőanya (küllő-tengely irányú) forgatásával állíthatjuk kisebbre vagy nagyobbra. A küllőn jobbos menet van, ezért, ha (a felni felől nézve jobbra) forgatással csökkentjük a küllő-küllőanya egység össz-hosszát, akkor nagyobb erővel húzza egymáshoz a felnit és a kerékagyat. Eddig azt hiszem világos. Álló helyzetben és vezető nélkül (minimális kerékagy terhelést jelent a kerékpár tömege) az ellentétes oldalon álló küllők egymás húzóerejét kiegyenlítik (ha nem így lenne, szétpattanna az egész kerék miskulancia), így a kerékagy a felni középpontjában marad - jó esetben. Ha a vezető és/vagy csomag is terheli a kerékpárt, akkor a kerékagy megpróbál a terhelés adta irányba mozdulni - egyszerű vizsgálódásunk esetében a gravitáció miatt a talaj felé. Ezt az erőt a kerékagy feletti küllők veszik fel, ellenállva a húzó erőnek. Menet közben tovább bonyolódik a helyzet, itt már figyelembe kell venni állandó fordulat, azaz sebesség mellett, a gurulás állapotát, illetve a sebességváltozás állapotát; a gyorsulást a hajtott keréken és a lassulást a fékezett keréken. Gurulásnál a hordozott tömeg csak folyamatosan újabb és újabb küllőket terhel ahogy a kerék forog, míg gyorsulásnál és lassulásnál a kerékagy és a felni közötti csavaró erőket is a küllők veszik fel. Ezek a csavaró erők szimmetrikusan hatnak például peremfék esetében, de aszimmetrikusak tárcsafék használatakor, vagy hajtáskor. Nyilván tovább lehetne boncolgatni ezeket az eseteket is, de hagyjuk ezt most...
Belátható, hogy a küllők elég sok erőnek állnak ellen, ezért a feszességük alapvetően határozza meg, hogy a kerékagy és a felni mennyire mozdul el egymáshoz képest a fent taglalt erők következtében. A túl sok nem jó, mert akkor a haladás bizonytalan, lötyögős. A túl kevés sem jó, mert akkor olyan, mintha betonból lenne a kerék. Az ideális valahol a kettő között van. Most már talán mindenkinek derenghet az, hogy a küllők rugalmassága nagyon fontos, hiszen így nyerik vissza az eredeti alakjukat, ha terhelés hatására az megváltozna. A küllő anyaga többnyire acél; ez elég rugalmas és olcsó, viszonylag könnyen megmunkálható.
A küllőanya
A küllőanya anyaga nem acél, hanem annál puhább fém; például bronz, vagy alumínium. Azért van ez így, hogy egyrészt ne tegye tönkre a küllőn a menetet, illetve, hogy szakadáskor lehetőleg a küllőanya legyen a gyenge pont - nyilvánvaló, hogy egy küllőanyát olcsóbb cserélni, mint egy küllőt. Puhább anyaga révén ráadásul jól felfekszik a felniben levő lyuk peremén. Megjegyzendő, hogy kerék fűzéskor szokták olajozni vagy zsírozni a felnilyuk-küllőanya kapcsolat valamelyik tagját, hogy könnyebb legyen terhelés alatt tekergetni. Az ötlet nem rossz, de mivel olyan nagy erők hatnak ezen a kis felületen, hogy minden kenőanyagot kinyomnak az érintkező felületek, ezért túl sok értelme nincsen. Teflonos, vagy más anyagfelületi kezelésnek lenne értelme, azzal meg az a baj, hogy a küllőanya könnyebben kicsavarodna. Az esetek többségében a "jó van az úgy" elv érvényesül.
A küllőanyán van egy szögletesebb szakasz, melyet négy lap határol enyhe lekerekítésekkel - a küllőkulcs ide illeszkedik. Fontos, hogy a megfelelő méretű küllőkulcsot használjuk, hiszen a puha anyagú anyát könnyű tönkre tenni. Ha esetleg mégis sikerülne ezt a szögletes szakaszt lekerekíteni, akkor remélhetőleg csak két lapot tettünk tönkre a négyből, tehát még megpróbálhatjuk a másik kettőt is tönkre tenni. Ha a küllőanya továbbra is makacsul ragaszkodik eddig elfoglalt pozíciójához, esetleg próbáljunk meg kisebb kulcsnyílású küllőanyát a küllőfej irányából rácsúsztatni az anyára, vagy az eredetileg jó méretű kulcsot toljuk a felni felé, ahol remélhetőleg eléggé rászorul az anyára. Sok reményt ne fűzzünk ezekhez a próbálkozásokhoz. Ha fogóval szorítjuk össze az anyát hogy tekerhessük, akkor valószínűleg az anya szétmállik és lehet cserélni.
Mekkora az ideális küllőfeszesség
Attól függ... Sajnos nincs általános ideális küllőfeszesség, ami minden hajtási állapotban megfelelő minden komponensnek, beleértve a vezetőt is. A küllőfeszességet ésszerű határok közé kell állítani, ahol már nem okoz a túlzott feszesség vagy lazaság szerkezeti kárt. A legegyszerűbb meghatározás a már korábban említett pendítésre adott hang.
Itt most álljunk meg egy pillanatra. Hadd tegyek említést a küllő feszességét mérő eszközökről. Nem vitatom, hogy ezek használatával jóval pontosabban lehet egyenletes küllőfeszességet állítani. Személyes véleményem szerint ezek a szerszámok vagy abszolút kezdőknek vagy vérprofiknak valók. Természetesen lehet mindenki vérprofi és csak én vagyok kezdő, de azért;
A túlzott feszesség szakadást okozhat, ez könnyen belátható. A túl laza küllő szintén okozhat szakadást, hiszen akkor a küllő sokkal nagyobb alakváltozást szenved el a működés során Azt talán mindenki tapasztalta, hogyha egy fém drótot hajlítgat egy meghatározott ponton, akkor a drót előbb-utóbb ott eltörik. Ilyesmi történik a küllővel is, ha nem elég feszes.
A küllő kulcsa
A küllőanya tekergetését egy speciális szerszámmal, az úgynevezett küllőkulccsal végezzük. Sokféle küllőkulcs létezik; van amelyik csak egy szögletes rés egy szerszám lapos részén, van amelyik kis koronára emlékeztet és sokfajta nyílás van rajta, van amelyik egyfajta küllőre van kitalálva, stb-stb. Megjegyzendő, hogy lapos küllők esetén fontos a lapok "szélirányba" állítása, ellenkező esetben a kerékből szélmalomlapátot csinálunk. (Ez is lehet cél, ha keményebb edzést akarunk tartani.)
A központosítás
A kerék központosítása - azaz a centrírozás - egyik célja a legsimább kerék forgás elérése, hogy kiküszöbölje a tengelyirányú ütést (tojás) és a tengellyel párhuzamos "kóválygást" (nyolcas). Peremfék alkalmazásakor a centrírozás különösen fontos, mert csak így tudjuk a nyugalmi állapotban levő fékpofákat kellően közel állítani a felnihez A másik célja a centrírozásnak, hogy a felnit a kerékagy közepének vonalába hozza; az OLD (Over Locknut Distance, azaz tengely befogási távolság) közepére. Igy lesz a kerék, illetve a felni is a váz közepén, ami azért elég fontos az egyenes haladáshoz.
Jelen esetben a központosítás nem egy kormányzati átalakítást jelent, hanem a kerékagynak felni közepére történő állítását úgy, hogy közben a felni kör alakú maradjon. Habár ez egyszerűen hangzik, aki már próbálta csinálni, az könnyen rájöhet, hogy annyira azért nem egyszerű. És itt most hadd tegyem említést egy másik menő szerszámról, a centrírozó állványról. Ez úgy néz ki, mint egy első villa felfordítva, a felni magasságában egy állatható tüskével. Hogy ezzel mi a bajom?
To go places and do things that have never been done before – that’s what living is all about.
Placeholder text by Space Ipsum. Photographs by NASA on The Commons.